Hétfőn rekedtre kiabáltam és izomlázasra ugráltam magam a Scorpions pesti búcsúkoncertjén. Ez volt a 3. koncertjük, amin részt vettem. Általános iskolás nyolcadikosként szerettem meg a zenéjüket, de nem is reméltem még akkor, hogy koncerten csápolok és üvöltöm a refrént több ezer másik emberrel együtt. Aztán 1993-ban eljött ez a nap is, a Face The Heat turné kezdőállomása volt talán fővárosunk, és akkor görcsös kis gimisként, kissé megszeppenve, szemüveggel(!) csápoltam. Azt mondtam magamnak a koncert után hogy beteljesedett az álmom, most már nyugodtam halok meg, egy koncertjükön voltam már(mekkora hülyeség volt ez tőlem…brrr). Emlékszem másnap 0-1. óránk volt, én a gimi aulájában lévő egyik padon kókadoztam…Aztán tavalyelőtt bóklászok a neten, s megakadt a szemem egy hirdetésen, amin Scorpions koncetre keresnek utastársakat. Majd lemaradtam róla. ÁÁÁ!!!!! Lecsekkoltam a hirdetést, utánanéztem és már meg is vettem a jegyet. Hatalmas zúzda volt, döbbentem figyeltem a 60-as éveibe lépő énekest és az alapító gitárost, ahogy ezerrel nyomják 2 órán keresztül: ugrálás, éneklés, zenélés minden ami kell..ríszpekt! Áthangszereltek egynéhány dalt, hogy még húzósabb legyen, szó mi szó…ütött rendesenJ nagyon nagy élmény volt.
És tegnap 2011.06.06-án , egyike voltam azoknak, akik megtöltöttük a Papp László Arénát. Ami most is megdöbbentett, az a dalok(setlist) volt. Az utolsó album kezdőszáma volt itt is az első(mint talán mindenhol), de ami utána jött..gyerekek, az maga a döbbenet volt. Az első félórában lezúzták az arcunkat a Make it real(ezért külön pluszpont nekik)-el, a Bad boys running wild-dal, The zoo-val…fájó nyakkal, rekedten konstatáltam, hogy ekkora magabiztosságot rég látott az ember, hogy 2 megaslágert (bbrw, zoo) ellőni rögtön az elején..hátJ oooh yeaaaahh! Utána kellemes meglepetésként következett a nagyon bulis loving you Sunday morning, aztán a 4 gitáros coast to coast, később a kötelező balladák, majd a tease me please me ééééés a dynamite!!!(mintha a world wide live gigaturnén csinálták volna) Kottak dobolt, Jabs szólózott kétszer is, volt még más is, Big City Nights, és a 3 számos(!) ráadás utolsója a Rock You Like A Hurricane volt. Erre nem lehet mit mondani. A „germán rockpapák” kietettek magukért. ( Persze még el tudtam volna viselni néhány számot, de ne legyek telhetetlen, ugye…) Külön pont azért, ahogy a kivetítőt kezelték: egy nagyon állat videót készítettek az albumaikkal kapcsolatban a legfrissebb tag (a dobos) Kottak részvételével, ami zseniális volt! De a pálmát Rudolf Schenker vitte el, amikor a Blackout-ot, a borítónak megfelelő öltözékben és felszerelésben nyomta végig(hátborzongatóan ötletes és ütős volt)!!!! Nem voltak annyira karcosak, mint tavalyelőtt, de hatalmas koncert volt. Bendegúz fiam itthon szomorkodott, hogy neki itthon kellett maradnia de ha lesz erről is koncertvideo dvd-n, megveszem mindenképpen, és megnézzük együtt. Csápolunk és velük együtt nyomjuk.
Velük együtt lezárult az életem egyik korszaka, amit eléggé furcsa így kimondani, leírni. De mégis ezt érzem. Gimis évek, a haraszti ifis időszak, egyetem egy része talán. Ők (is ) fémjelezték ezeket az időket. Amiben biztos vagyok, hogy dallamosságuk, jó kis dalszövegeik még jó ideig vállalhatóak lesznek. Fiam mondta múltkorában, hogy neki azért tetszik jobban a Scorpions, mint a Metallica, mert ők dallamosabbak. Feleségem is jobban bírja őket(ami nem kis fegyvertény, igaz?) Ja ha már Metallica: a vén német rockerek jobban tolták hétfőn, mint Hetfield-ék tavaly. Bizony. J
They rocked us like a hurricane. Long live Scorpions!
Setlist:www.setlist.fm/setlist/scorpions/2011/papp-laszlo-budapest-sportarena-budapest-hungary-23d32c5f.html
