Itt ül velem szemben…hol máshol? Unalomig ismerős vonásain undok mosoly, kifigurázza gesztusaimat: imára kulcsolt kezemet árnyjátékkal zavarja, lehunynám szemeim, de még látom, hogy ő meg kidülleszti övéit, lecsendesíteném gondolataimat, miközben piszkos fantáziákon…